Arről már töprengtem egy sort, hogy miért jó, vagy miért nem igazán egy földszintes ház. Nos, most megfejelem ezt az egész témakört egy komoly tényezővel: mi van akkor, ha lejt a terep, és nem is akárhogyan!

Kedves visszatérő ügyfelem számára terveztünk egy ilyen helyzetben, ahol tudomásul kellett vegyük, hogy a lakás alapvető funkcióit egy szinten kívánja megvalósítani annak ellenére, hogy a terep erősen lejtett. Első lépés az volt, hogy egy telekrészt a sajátja mellé vásárolt, mivel a kívánt alapterületet a beépítési mutatók nem tették volna lehetővé. Szerencsére a telekalakítás nem ütközött akadályba, így megindulhatott a tervezés. Az épület középvonala illeszkedett az eredeti terepvonalra, így a ház egy része bevágásba, tehát egy támfalakkal körülvett, kivájt területre került, másik része pedig feltöltésre ült, ezáltal kissé kiemelkedve a környezetéből.
Ha ezt a beavatkozást lépcsőzetesen, gondozható rézsűkkel, támfalakkal alakítjuk ki, plasztikai sebészeti eszközökkel eltüntethető a sebhely, sőt erényt is kovácsolhatunk a bevágással kialakult rejtett öbölből. A gond csak akkor van, ha a tömörítetlen rézsűt egy felhőszakadás éri, ezért ilyenkor a növénytelepítés felületi erősítéssel történik, a vízelvezetést pedig a támfalak mentén biztosítjuk.