Gyerek voltam még, amikor megtanultam, hogy a gyertyafény csak akkor romantikus, ha amúgy van lehetőség felkapcsolni a villanyt. Egy Trabi is csak annak vicces, akinek a garázsában nincs szükség aksitöltőre, és mellesleg azt sem tudja, hogy a motorháztetőt hol kell felnyitni, mivel még sosem volt rá szüksége.
Nem bírom ki, hogy ne osszam meg egy biokempingként hirdetett bódésor látványát, mely a múlt hétvégén tárult elém a magyar tenger partja közelében. Túl sokat nem lehet róla találni a neten, szinte csak utólag tudtam meg azt is, hogy Éden-nek hívják. A tulajdonosok általában a legtöbb vendéggel baráti viszonyba kerülnek, néhányukkal együtt is vacsoráznak... node nem is erről akartam írni, hanem a látvány, hát azért az nem semmi! Köjálilag lehet, hogy találhatunk kivetni valót, de azokat a visszatérő hollandokat, németeket, sőt mostmár egyre több lengyelt, de egyáltalán nem érdekli, sőt. Ez az igazi kaland: putriban tölteni a nyári szünetet. De hadd nézzem meg kicsit közelebbről, miért érdekes ez ennyire?

Vad növényzet, töredezett betonpadló, csalán, virágzó bangita, viaszos vászon terítő a csőlábú dekorit asztalon, kirojtozott rétegelt nyírlemezes háttámlájú vaslábú szék, uv segítségével halványra fakított üvegszál erősítéses hullámlemez, letört fedelű pedálos kuka, mázolt farostlemez ajtó tuto lakattal...


...sárgára festett lámpa belógatott foglalatban, lengőkapcsolóval, ruhaszárítón műanyagcsipesz, pergő mészfesés a falon, kölcsöntörölköző 50szer mosva, egyrétegű üveg, sárga dzsörzé firhang, szélezett deszkaborítás szuvasodó kéreggel...



...mosdó fölött tükörcsempe, szabadon vezetett csőből hideg víz, szappanmaradék üvegtálon, fa pult bádogmosdóval, ajtólap csepegtetőtálca, deszkapolc vaskonzolon, alkoholos hőmérő, üres befőttesüveg, dörzsölt vakolt fal többször átáztatva... és még folytathatnám a sok részletet, ami ha az alapvető életkörülményeink részei, egyáltalán nem lennének érdekesek.