Régóta gondolkozom azon, hogy a teret határoló felületek közül a padló a leginkább determinált, általában akkor használható ha sík, de leginkább, ha vízszintes. Nem mondom, találkoztam már ettől eltérővel, de módomban még nem állt, hogy tervezzek is. Még a tereprendezéskor is a kezelhetőbb támfalas megoldások jönnek szóba a rézsűk helyett. 
Ezzel együtt élvezem a döntött síkú lépcsőt a MÜPÁ-ban (foto: Sándor Károly), vagy az Oslo-i opera tetjének látványát. Még nem jártam rajta, de a leírások alapján egy nagyon természetközeli dolognak tűnik.

Meghökkentő megoldással találkoztam a sepka-architekti web-oldalán. Ha lejtős a terep, mindig igyekszünk lépcsőzetesen ráültetni egy házat úgy, hogy megfelelően kapcsolódjon, és illeszkedjen a környezethez. Ez a variáció bevallhatom, sosem jutott volna eszembe! Talán eléggé földhöz ragadt vagyok, vagy mégsem? Ahogy nézem, szigorúan megegyezik ennek az épületnek a padlósíkja a környező terepével. Hasonlóan használhatatlan. Bár ahogy vesszük! Egy lakásméretű játszótér kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Kit érdekel a nagyi, majd mi megyünk meglátogatni, vagy a labda, azzal úgyis az udvaron sem lehet játaszani. Más bútorokat kell alkalmazni, kitalálni, a közlekedéshez alkalmas lábbeli és burkolat kell...stb. Persze tény, hogy a lépcsőházra nem kell a helyet pazarolni. Egy biztos, képzeletformáló térélményben lehet részünk, amivel azért élni kell tudni.

Úgy tűnik, eléggé trendi kezd lenni a dolog! További kísérleteket találtam ezen a téren. Ha a lakástól egy kicsit idegen is, az autózástól abszolut nem áll távol. Nemrég adtak át néhány bemutatótermet hasonló, szalagszerűen kiképzett padlózattal. Legutóbb egy látványterven ütköztem ugyanebbe az origami-hajtogatós födémgyűrögetésbe. forrás


Néha olyan, mint egy kép. Néha csak egyszerűen szép, vagy épp neki lehet dőlni a folyosón...
Photo © adrian welch
Hasonló a helyzet az építészeti tervezésnél is, bár itt a papíron történő tervezés volt a korábbi módszer. A korszerű tervező programok megjelenésével ugyan lehetővé vált, hogy az épületek tervezése az első vonaltól kezdve a számítógépen történjen, nem minden ötlet jeleníthető meg a képernyőn. A papíron készülő vázlatok, skiccek gyakran tartalmaznak olyan elemeket, amik egérrel, billentyűkkel „nem vihetők be” a gépbe. Ilyen elemek
Ezen a képen - mely csak egy a több ezer között, amivel a katalán főváros gótikus történelmi-, és tengerparti negyedének utcáin találkozni lehet - talán egyből feltűnik, hogy sokszor a felület jelentőségétől függetlenül brutálisan összefújt felületek helyett egy határok közé szorított művet láthatunk. Nehezen hihető, de az éjszaka leple alatt készült akrilfreskók valóban kizárólag a levont vasredőnyök felületét használják.
Örömmel jelzem, van alternatíva! A IV. Szentendre éjjel-nappal nyitva fesztivál - NEONEON FÉNYFŐTÉR programján szájtátva néztem azokat a fényfestményeket, amit a főtér közepéről óriásdiavetítőkkel "mázoltak" a homlokzatokra. Természetesen lemoshatóan. Az összkép időnként változott, és káprázatos hangulatot biztosított a fesztivál programjához. Hasonló produkciók már bőségesen akadnak és remélhetően egyre látványosabbak és meggyőzőbbek lesznek!
Be kellett ismernünk, hogy egy megbízónak is időre van szüksége, hogy egy javaslattal kapcsolatban áltgondolja, átértékelje a saját szempontjait, véleményt alkosson, és a legfontosabb, hogy meghozza a szükséges döntéseket. Az elején még szinte a tervezési program szintjére is vissza kell lépni (kellenek-e bizonyos helyiségek?, szükség van-e akkora térre? stb.) Tudva a hátulütőket ezért azt javasoltuk, hogy tervezzünk szakaszosan! Így nyiltan felvállaltuk, hogy egy-egy tervezési szakaszt követően néhány hónap szünetet tartunk, amikor effektíven nem dolgozunk a terveken, hanem "pihenni hagyjuk", hadd érlelődjön, úgymond "agyban" megy tovább a tervezés. Mikor legközelebb hozzányúlunk és folytatjuk, már nem a kísérletezésről szól a történet, hanem világosan tudjuk, mit is akarunk.
Kedves régi ügyfelemmel ebédeltem a minap. Lassan két éve, hogy beköltözött általunk belsőépítészetileg tervezett és kivitelezett lakásába. A Márton-napi menüt vizsgáltuk, közben szép lassan előjöttek azok a dolgok, amiket lehet, hogy legközelebb nem kellene elkövetni…
Nem egészen egyértelmű fogalom ez számomra. Sokszor, vagy sokaknak az is luxus, hogy elmenjenek egy étterembe, van ahol - és hát ez nyilván pénzügyi helyzet függvénye - nem jelent akadály egy jóféle kristálycsillár megszerzése (mellesleg gyönyörűeket láttam a BeLight szervezésében múlt héten egy magyar tervező, kivitelező csapat bemutatóján - le a kalappal!