- Kiáltott fel újjongva a kedves megbízójelöltem, miközben az alaprajzi és metszet vázlatokról hirtelen a látványtervi skiccekre térünk rá.
- Még nem! - gondoltam magamban, miközben lepergett előttem, hogy mennyi mindennek kell addig megtörténnie, mire egy szabadkézi rajzból egy használatba vehető épület legyen.
Korábban meglepett, hogy mennyire különböző módon tudják az emberek magukban felépíteni a képet bizonyos dolgokról. Mára tudomásul kellett vennem azt, hogy nem vagyunk egyformák, vagyis ami nekem természetes, másnak lehet egészen furcsa, és érthetetlen. Az ábrázoló geometria segítségével egy térbeli kiterjedéssel rendelkező forma elég jól jellemezhető vetületi nézeteivel. Ezzel együtt az avatottaknak is időbe telik, mire a nézeteket látva felépítik magukban az ábrázolni kívánt tárgy, vagy épület tömegét. Egy ház jól jellemezhető az alaprajzával, melynek segítségével tisztázhatók a főbb szerkezetei, a terek funkciói, méretei, az egyes terek összhatását befolyásoló tényezők - nyílások, felületi struktúrák, fények, stb. - összességének végeredménye azonban egy komoly 'agyban-felépítői' folyamat, erőpróba a legkülönbeknek is.
Ezt az agymunkát segít egyszerűsíteni egy olyan látványterv, ami jellemző nézőpontból bemutatja a teret, vagy az építményt. Miután a tervező - a rendelkezésére álló eszköztárával a benne kialakuló térbeli képet vetületekké formálva 'kiterítette', azon kell dolgoznia, hogy túl a mérnökies vetületeken, olyan képet formáljon, ahol lenyomat ismét képes ott legbelül felfogható térbeli képpé összeállni. A folyamatban elkerülhetetlen segítség a szóbeli kiegészítés, sokat prezentációnak hívják. nem egyszer kérnek arra, hogy az elkészülő vázlatokat el tudnám-e küldeni mail-en, mely kérésre a legtöbbször elutasítóan válaszolok. Ennek nem az irigység, vagy a szerzői jogok védelme az oka, hanem egyszerűen a kép legtöbbször kiegészítésre..., vagy nem is, inkább összefoglalásra szorul. Egy képzőművészeti alkotásnál ez kicsit furcsa lenne ugye, hogy az alkotó ott állna, és vezetné a szemünket a festményen, vagy a szobron. Egy formatervező munkáját már használati utasítással egészítik ki, hogy megfelelő módon legyünk képesek az eszköz adottságaival élni. A tervértelmezés jelentősége valahol a kettő között működik a számomra. A tervezői elképzelés megértéséhez fontos megismerni a szándékot is, ami az alkotói fantázia, problémamegoldó képesség, innovatív hajlam, optimalizáló ösztönök segítségével - és még sorolhatnám, hogy mi működik egyszerre az ötletelés közben - motiválja az alkotót.
Na de, hogy ne legyek ilyen bonyolult egy kicsit egyszerűbben: Ha megbízóm látja és hallja tőlem, hogy hogyan épült fel és került bennem helyére minden, és hogy hogyan tudok egy-egy megoldásért lelkesedni, el fogja hinni, hogy úgy fog működni minden, ahogyan neki a legjobb!
