Hamarosan itt a nyár, egyre-másra jelentkeznek a nyári gyakorlatra kötelezett építész- és mérnökhallgatók. Amióta akkreditáltattuk magunkat az egyetemeken, irodánk évről-évre fogad néhány hallgatót, akik pár hetet töltenek nálunk, betekintést nyerve a tervezési folyamatokba. Mivel nagy a különbség az elmélet és a szikár valóság között, sokszor jelent csalódást ez az időszak, azoknak viszont, akik nyitottabbak, nem elvárásokkal jönnek, rengeteget élményt nyerhetnek ilyenkor, tervezési feladatokba, pályázatokba kapcsolódnak be, a csapatmunkát valós projekteken próbálhatják ki.
Tavaly egy fiatal közösséggel karöltve, akik elszánták magukat, hogy segítenek egy olyan településnek, akik elfogadják felajánlásukat. Tordas polgármestere készséges volt, mi pedig az éppen nálunk jelentkező tervező csapattal egy agymenés után terveket készítettünk, mellyel a polgármesteri hivatal és a templom közötti tér közlekedési útvonalain az éppen épülő óvodát a buszmegállóval összekötő útvonal burkolatát terveztük meg. A rendelkezésre álló járólapok, és egy vállalkozó által felajánlott akácfaanyag mellett szükség volt a kreatív hozzáállásra és a kétkezi munkára is. Az tervek megvalósultak, a helyiek élvezik.
Ez a koncepció nyomába nem fér annak a példaértékű iskolának, amit egy amerikai építész Samuel Mockbee (1944-2001) alapított a múlt században. Pár éve szereztem be egy könyvet, ami építészhallgatók által tervezett és kivitelezett afrikai és amerikai projekteket mutat be. Bevallom, rendkívüli módon lelkesített az a hozzáállás, ami a Rural Studio alapításával egy mindenre elszánt, következetes koncepció véghezvitele a vidék és a szegények megsegítésére, szinte a semmiből, rendelkezésre álló, olcsó, helyben megtalálható anyagokból, esetleg kidobott szemétből - gumiabroncsokból, kiszuperált közlekedési táblákból, újságpapírból - a meglévő értékek felhasználásával. Ez nevezem igazi újrahasznosításnak! Őt tartom a recycling egyik atyamesterének. Társadalmi szerepvállalásával az építészetet tanulók számára a közös érdek szintjére emelte, amihez hasonlóról nem tudok. A diákok nem csak a tervezésben, hanem a megvalósításban is részt vesznek, ezen felül napi interakcióba kerülnek a megbízó közösséggel, az ügyféllel.
Az első produktum egy szalmabálákból alkotott lakás volt egy idős házaspár és három unokája számára. A projektek azóta is folytatódnak, hogy Samuel már nem él, a missziót egy új, lelkes nemzedék folytatja. Az alabamai egyetemen külön tanszék épült fel a koncepcióra, melyben nem csupán a gazdagon finanszírozott állami-, vagy magánprojektek kielégítésére készíti fel a nebulókat, hanem a sáros-büdös valóság által 'segíteni' tanítják meg őket.
Néhány érdekes megvalósult tervük, legjobban az kiszuperált autóüvegekből készült kápolna tetszik: 1 2 3 4