Adott a kémény, és egy lehetetlennek tűnő alaprajzi elrendezés. Már-már úgy tűnik, hogy választani kell, vagy megvalósítjuk a hőn áhított kandallót, és a házimozi az ellentétes sarokban a földön landol, vagy el kell felejtenünk.

Amikor egy nappali elrendezésén gondolkodunk, rengeteg kérdéssel szembesülünk, aminek megoldásáról rendelkezni kell. Megvalósítható-e az ülőgarnitúra intimitása, elegendően kényelmes lesz-e egy dohányzóasztal körbeüléséhez és a TV-nézéshez? Figyelembe kell venni a TV falának távolságát, a képernyő átmérőjének lehetőségét, de még azt is, hogy a kanapén ülve a teret átlátjuk, vagy épp minden mögöttünk terül el. Még összetettebbé válik a probléma, ha a nappali egy légtérbe kerül az étkezővel és a konyhával. Ebben az esetben a tervező igyekszik összehangolni a konyhabútort, és kapcsolódó berendezési tárgyait, a nappali egyes domináns elemeivel. Ebben sokszor segít egy-egy közös szín, vagy anyag használata.

De hadd térjek vissza vezérgondolatomra, a kandalló és TV problematikájára. A TV-t - ha már egyszer megvan - célszerű úgy elhelyezni, hogy akár több helyről látható legyen. Ez nyilvánvaló. Persze legfontosabb a kanapé pozíciója. A gond csak az, hogy ugyanez az igény övezi a kandallót! Minél több irányból szeretnénk élvezni. Gyorsan kiderül, hogy ugyanazt a pozíciót szeretnék elfoglalni a térben. Létezik olyan eset, amikor van hely egymás mellet, de ez most nem az. Az alábbi példa egy olyan megoldást tartalmaz, amikor a két elem egymás fölé kerül. A kandalló alul, a megfelelő bekötéssel, höszigeteléssel, fölötte az LCD, finom süllyesztékben, enyhe backlight-tal. Akár színnel is kiemelhetem, hozzáigazítva egy másik térelemhez. Tovább fokozhatom a hatás, ha az így kialakuló épített tömböt továbbfejlesztem, "bekebelezve" a dolgozó bejáratát és egy polcrendszert.