Vannak olyan üzletek ahol a trend olyan erősen diktál, hogy nem telik bele egy év, és megjelennek a takarófóliák, pár napra ismét a reklámmolinóké a kirakat, és a berendezést egy újabb dizájn váltja fel, még ha keresnénk valahol, sem lelhetjük nyomát, mivel a tervező a megsemmisítéséről rendelkezett. Csak az emléke él pár erőteljes magazin magasztaló cikkében, meg szeleteiben a mintavétellel átmentett lenyomatokban itt-ott a város boltjaiban.
Az Andrássy úti üzlet koncepciónk tervezésénél, és megvalósításánál az időtálló jelzővel többet találkoztunk. Nem egy gyorsan feldobott kulissza volt a cél, hanem egy diszkrét háttér biztosítása azoknak a prémiumtermékeknek, amiket kiállítani volt feladatunk. Korábban a MÁV budapesti jegypénztáraként működő, 12 méternyi csodás üvegportállal rendelkező üzlethelyiség önmagában egy kirakat. Ha nem lennének olyan kis dobozba csomagolva a különböző illatszerek és kozmetikai termékek, az utcán sétálva premierplánban terülne elénk a kollekció. 
A belső tér kialakítása is ezt a kirakathatást célozza - a térérzetet észrevétlenül befolyásolva a két oldalt kissé ék alapban húzódó paravánfalai, miközben egy-egy kezelő helyiséget takarnak, a falburkolatba integrált tároló elemeknek biztosít elegendő felületet. Ezek a csiszolt acél keretes üvegpolcok hátulról és oldalról kaptak megvilágítást, mely által egyrészt tisztaságot, frissességet sugalnak a termék hátterét kialakítva, másrészt elegendő szórt fénnyel veszik körül a bemutatot terméket. Ez a fény természetesen nem helyettesíti a szemlélő felőli megvilágítást, mivel ellenfényben semmi nem látszana megfelelően. 
Az egyenes polcrendszerek közötti íves átvezetés az egyetlen diófa felület az amúgy mindenütt a tört fehér színekkel öltöztetett térben. A Chanel promócióval indult üzlet első hónapjában kizárólag a márka termékei terpeszkedtek a 70-80 cm széles üvegpolcokon, ami hihetetlen elegáns gesztusként tisztelte, és használta ki a berendezés adottságait. Ma a különböző termékek 10-20féle elemeit bemutatni kívánó üzletpolitika teletömte a rendelkezésre álló felületeket, mivel nem az alsó, tartaléktároló polcokból tudnak eladni, hanem a szemmagasságban roskadozó állványokról... dehát itt már a tervező nem sokat tehet. 
A retrót idéző fa íveket a több szintben lépcsőztetett álmennyezet is visszhangozza. A rejtett világítás pedig különösen plasztikusan emeli ki a gipszkarton álmennyezeti lépcsőzetesség eltolódását, és szürreálisan tükrözi a környezeti színeket, áthangolva ezzel a fehérárnyalatos belső képet.
