Mi ez?

Valaki azt mondta, hiába pakolta egy térbe mindazt, ami tetszett neki, mégis együtt egy nagy kavalkád lett belőle. Egyre nehezebb választani a sok lehetőség közül! Ez az ARCHIDEA egyik műhely-blogja!

Ajánlott témák

Friss topikok

Címkék

ablak (2) ábrázolás (2) álmennyezet (2) anyag (2) archidea (12) árnyékoló (9) átrium (2) barcelona (4) belmagasság (9) belsőépítész (3) belsőépítészet (27) bemutatás (3) berendezés (2) beton (2) Budapest (2) burkolat (3) bútor (3) design (19) designer (2) dió (2) divat (6) egyedi (24) energiatakarékos (2) építész (14) építészet (29) épület (9) fa (2) fal (9) fehér (6) felelősség (2) felújítás (5) felület (3) fény (5) földszintes (2) fotográfia (2) funkcionális (8) fürdőszoba (2) gardrób (4) gipszkarton (3) graffiti (2) grafika (3) hálószoba (2) hangulat (11) hasonlóság (2) háttér (4) ház (3) helyszín (2) homlokzat (11) innováció (5) inspiráció (3) installáció (4) iroda (2) kandalló (4) kép (2) kert (2) kertkapcsolat (2) kilátás (4) kivitelezés (3) klasszikus (2) (3) kompozíció (5) kontraszt (3) konyha (4) kreatív (3) kreativitás (8) különleges (11) lámpa (2) látvány (15) látványterv (2) látványtervezés (2) látvány tervezés (10) led (2) lépcső (2) luxus (6) makett (2) másolás (2) medence (2) megbízó (4) megoldás (13) minimál (3) minta (2) modellezés (2) modernizmus (2) mosdó (3) művészet (3) nappali (3) naptető (2) növény (5) nyílás (2) organikus (3) ötlet (17) padló (4) pályázat (2) panoráma (3) papír (2) passzív ház (2) példa (2) perspektíva (2) polc (2) probléma (2) rajz (3) retro (2) skicc (13) stílus (4) szakma (2) szekrény (3) szerkezet (6) szín (9) színes (2) szobor (4) tégla (6) telek (4) telekvásárlás (2) tér (11) téralakítás (7) terasz (10) térérzet (8) terv (5) tervezés (33) tervezési folyamat (6) tervezési program (4) tervezés folyamata (2) tervező (2) tervtanács (2) tető (3) trend (6) tv (5) új (2) újrahasznosítás (3) üveg (8) üvegtigris 3 (2) vázlat (2) vélemény (3) velencei biennálé (2) világítás (7) villa (3) víz (5) vizualizáció (5) vörös (5) wenge (2) zaha hadid (2) Címkefelhő

Kérj értesítést a legfrissebb cikkekről, bejegyzésekről

Teret alkotni, vagy alakítani egyaránt kihívás!

2012.01.20. 22:05 Jóföldi Szabolcs

Képtelen lennék ott élni!?

Egy vidéki kisvárosban születtem, ott jártam iskolába. A gimi után az egyetemi évek alatt költöztem a fővárosba, jelenleg a tizenegymilliós metropolisz vége táblától egy kilométerre elterülő nagyközség lakója vagyok. Sokszor gondolkoztam el azon, hogy hol szeretnék élni - természetesen leginkább itt, ahol épp most, de mégis -, eszembe jut néha, hogy a rengeteg merőben eltérő hely a világon a saját kultúrájával, a különböző életmódot generáló családi hátterek, világnézet, képzettség, természeti adottságok... és még sorolhatnám mennyiféle környezetet képes létrehozni. A 'jég hátán is megélő' ember valóban képes élni a jég hátán. Képes magát ott is jól érezni.
City_02.jpg
Itt van például egy tanyán élő ember, akit gyerekkora óta az önellátás zsigereibe oltott természetességével gondozza azt a földdarabot, amit megörökölt. Az időjárást befolyásolni képes nem lévén fohászkodik a Gondviselő támogatásáért, közben okosan gazdálkodik a terményeivel, kevéssel beéri, tiszteli azokat a javakat, amivel az háziállatai megajándékozzák. Néha ünnepel, néha elkeseredik - leginkább akkor, amikor tanulni 'eladott' gyerek már nem tér vissza. Hát ennyi, mégis képtelen lenne máshol élni. Még élnek olyan rokonaim, akik ma is ismerik a paprikaföld kapálásának tikkasztó élményét, mégis eszük ágában nincs taxiba ülni, ha valamiért kénytelenségből a nagyvárosba veti útjuk.
City_03.jpg
Működne-e fordítva? Sokan döntenek úgy, hogy elegük lévén a sokadalomból, a stresszből és megtakarításukból egy kis faluban felújított parasztházban költöznek, biogazdálkodásba fognak és zöldenergiát fogyasztanak. Vannak azonban olyanok, akik odaáig vannak a városért, azért az enyhe dohszagért, ami az utcán elhaladva egy-egy pincéből hűvöslik ki. Nyilván nem a kutyagumi, meg a tülekedést kihasználó zsebtolvaj a rajongásuk tárgya, hanem inkább a forgatag lendülete, a tagolt párkányú klasszicista paloták sora közti esti fények, a csillogó kirakatok, az esti társaság. Persze talán könnyű szeretnie annak, aki leandereit locsolgatja a zaj elől egy nagykörúti négyemeletes tetőteraszára menekülve, vagy aki ezres telkén százéves tölgyfák között lévő villájából láthatja a lábai előtt sorakozó kivilágított hidak panorámáját.  De mi a helyzet a perzselő aszfalt, vagy a panelblokk rabjaival? Akik nem jókedvükből, hanem bármilyen kényszerből kötődnek ahhoz a helyhez, ahol a szoros szomszédság nem enged privát életet élni, ahol nem azért ismerik az emberek egymást, mert annyira közlékenyek egymás felé, hanem mert minden áthallatszik. Egy tanyasi, vidéki ház hangulata - azt gondolom - számukra megmarad a nyári utazások, iskolai táborok, alkalmi rokonlátogatások emlékképei között. De ki tudja!?

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Kapcsolódó bejegyzések