Mi ez?

Valaki azt mondta, hiába pakolta egy térbe mindazt, ami tetszett neki, mégis együtt egy nagy kavalkád lett belőle. Egyre nehezebb választani a sok lehetőség közül! Ez az ARCHIDEA egyik műhely-blogja!

Ajánlott témák

Friss topikok

Címkék

ablak (2) ábrázolás (2) álmennyezet (2) anyag (2) archidea (12) árnyékoló (9) átrium (2) barcelona (4) belmagasság (9) belsőépítész (3) belsőépítészet (27) bemutatás (3) berendezés (2) beton (2) Budapest (2) burkolat (3) bútor (3) design (19) designer (2) dió (2) divat (6) egyedi (24) energiatakarékos (2) építész (14) építészet (29) épület (9) fa (2) fal (9) fehér (6) felelősség (2) felújítás (5) felület (3) fény (5) földszintes (2) fotográfia (2) funkcionális (8) fürdőszoba (2) gardrób (4) gipszkarton (3) graffiti (2) grafika (3) hálószoba (2) hangulat (11) hasonlóság (2) háttér (4) ház (3) helyszín (2) homlokzat (11) innováció (5) inspiráció (3) installáció (4) iroda (2) kandalló (4) kép (2) kert (2) kertkapcsolat (2) kilátás (4) kivitelezés (3) klasszikus (2) (3) kompozíció (5) kontraszt (3) konyha (4) kreatív (3) kreativitás (8) különleges (11) lámpa (2) látvány (15) látványterv (2) látványtervezés (2) látvány tervezés (10) led (2) lépcső (2) luxus (6) makett (2) másolás (2) medence (2) megbízó (4) megoldás (13) minimál (3) minta (2) modellezés (2) modernizmus (2) mosdó (3) művészet (3) nappali (3) naptető (2) növény (5) nyílás (2) organikus (3) ötlet (17) padló (4) pályázat (2) panoráma (3) papír (2) passzív ház (2) példa (2) perspektíva (2) polc (2) probléma (2) rajz (3) retro (2) skicc (13) stílus (4) szakma (2) szekrény (3) szerkezet (6) szín (9) színes (2) szobor (4) tégla (6) telek (4) telekvásárlás (2) tér (11) téralakítás (7) terasz (10) térérzet (8) terv (5) tervezés (33) tervezési folyamat (6) tervezési program (4) tervezés folyamata (2) tervező (2) tervtanács (2) tető (3) trend (6) tv (5) új (2) újrahasznosítás (3) üveg (8) üvegtigris 3 (2) vázlat (2) vélemény (3) velencei biennálé (2) világítás (7) villa (3) víz (5) vizualizáció (5) vörös (5) wenge (2) zaha hadid (2) Címkefelhő

Kérj értesítést a legfrissebb cikkekről, bejegyzésekről

Teret alkotni, vagy alakítani egyaránt kihívás!

2011.09.10. 10:07 Jóföldi Szabolcs

Építész séta - A Budai Vár

Címkék: klasszikus séta építészet kompozíció kontraszt fotográfia

Rájöttem, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképp látunk, veszünk észre dolgokat. Mindenkinek más fontos, különböző dolgok foglalkoztatnak. Van, akiket az emberek érdekelnek, akit a tömeg vonz, a tumultus és a tülekedés, van olyan, aki akkor merészkedik ki az utcára, amikor minden csendes. Érdekes emlékem ugyanannak az utcának a hajnali emléke, mikor friss bagettért sétáltam le Barcelona belvárosának nyiladozó spalettái közt járva. Másokat inkább az épített dolgok érdekelnek, a házak, a terek, és hogy mi változott azóta, hogy legutóbb ugyanott járt. Ismerek olyanokat, akik nem szeretnek kétszer ugyanoda menni, egyesek el sem tudnak mást képzelni, minthogy ugyanazt a kört járják be rendszeresen... egyszóval mindenki más, és én is az vagyok!

Aki fotózott már valaha, tudja, hogy egy kompakt zoom kamera további lehetőségeket biztosít a sétáló nézelődő számára. Bár az emberi szemnek önmagában is "beépített" képessége a lényeg kiemelése, mégis a képkivágásban nagyban segít ez a funkció, ráadásul a benyomás ennek segítségével meg is örökíthető. Egy-egy ilyen felvételen nem is mindig tűnik fel, hogy a környezet milyen, mivel a részletre koncentrálunk. Máskor pedig éppen az összbenyomást sikerül megörökíteni.

Nos, más blogok olvastán én is kedvet kaptam, hogy egy-egy sétám élményeit megosszam, igazából egyrészt azért, hogy magamnak is megfogalmazzam végre, hogy mi érdekel, mit veszek észre és tárolok el magamnak, másrészt hátha másnak is kedve támad sétálni.
Tegnap Tündivel részt vettünk egy borkostolón a Budai Várban a borfesztivál keretében (a pohárban itt épp víz van már, senkit ne tévesszen meg). Az Oroszlános udvarban ücsörögve a délutáni fények egészen különös árnyékokkal játszott a kupolán, aminek rézpatinájának és az ég kékjének harmóniáját amúgy is annyira szeretem. Külön élmény volt látni az arányokat, az óriás ablak előtti erkélyen tébláboló kis ember által mutatott léptéket.

 Stróbl Alajos Mátyás-kútja hosszasan lekötött, hihetetlenül élet- és meseszerű alakok csomagja az egész. Különösen a vizslák mutatnak jól a szájuk alatt patakzó vízzel.
A klasszicizmus irányában érzett közönyömet némileg kimozdítja a minőségi anyagok és a tudatosan alkalmazott arányok látványa, a balusztrádundoromat pedig kifejezetten kompenzálják a szögletes korlátpillérek.
A séta vége buszozásba torkollott, mivel a kocsit érthető okokból otthon hagytuk.

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Kapcsolódó bejegyzések