Friss, meleg, ropogós még az a néhány képkocka, amit legújabb tervünkről készítettünk. Akinek csak megmutatjuk, mindenki felkiált, hogy ez fotó, vagy 3d-s modell? És hogy milyen valósághűek a növények, meg a szőlő az asztalon... Nagyon érdekes, hogy mi foglalkoztatja a szemet egy képen? Erről biztosan tanulmányokat lehetne készíteni, tudjuk, hogy van ilyen berendezés, ami ezt képes tesztelni, melyet főleg reklámszakemberek használnak annak érdekében, hogy egy hirdetési felületen a legmegfelelőbb helyre pozícionálják a fontos dolgokat.

Egy látványtervnél a nézőpont és a látószög beállításán kezdődik a dolog, aztán a fények következnek. Sokszor adódott már, hogy a valóságtól eltérő módon kellett valamit speciálisan megvilágítani annak érdekében, hogy láthatóvá váljon. Természetesen az a legjobb, hogyha a reális fényviszonyokat tudjuk a terven visszaadni, mert ez is egy visszajelzés arra nézve, hogy valamin esetleg módosítani kell. Végül az anyagok és a környezet az, ami rendkívül meghatározza egy látvány összképét. Az anyagokhoz kapcsolódnak a színek, a matt és fényes, tükröződő felületek kérdése, a környezethez pedig az évszakok, a növényzet minősége.
Mégis ami a megdöbbentő, hogy aki csak rápillant, az első, ami megfogja, a növényzet és a kiegészítők árnyékai, kézzelfogható valósága, és nem elsősorban az építészet, az arányok. A legtöbbünket a kép összhangja, ránk tett benyomása érdekel, és nem feltétlenül az, hogy hogyan jött létre. Az tehát, hogy jól érezzük magunkat egy környezetben, kevesekben fogalmazódik meg, hogy hogyan alakult ki.

A látványterveket Pálffy Attila készítette.