Tudtam, hogy dizájnban az olaszok otthon vannak, és azt is, hogy a milánói iSaloni európa egyik - ha nem a - legnagyobb bútorvására, meg azt is hogy óriási, de itt (Gatto Cuccine) azért megálltam egy pillanatra...
Amúgy is élmény volt az egész, mert a repülő helyett szerencsére a gépkocsit választottuk ezen a hétvégén, így nem voltunk kiszolgáltatva a légtérzárlatoknak. Azért is mert itt még nem jártam, és megcsodálhattam a vásárváros óriási passzázsát képező üvegtölcséreket, Massimiliano Fuksas munkáját. De leginkább azért, mivel lépten-nyomon újításokkal, kísérletezésekkel találkoztam. Esztelen lennék, ha mindent benyelnék, de azért egy-két jó ötletet hazahoztam.
Igaz, hogy nem csekély hely kell ehhez a gardrób jellegü oldalszobákkal övezett konyhához, de valljuk be, a konyha általában tele van szekrényekkel, ami alapvetően meghatározza az összképet. Nagyon sokszor a felsőszekrények a legzavaróbbak - bár a leghasznosabbak is egyben az elérhetőség szempontjából, de sokszor egész falakat borítanak a bútorok. Nos ez a példa egészen meglepő megoldást ad. Gyakorlatilag eldugja a szekrényeket, ezáltal felszabadítja a konyhát, komódszerű elemmé szelídíti a bútormonstrumot. Lehetővé teszi, hogy könyvespolccá egyszerűsödjön a pult fölötti rész (ez amúgy is trendi, hogy a konyhából "nappalit" csinálnak). Ehhez az otthonos luxus érzéshez hozzájárul a grafit és a konyakszín, nomeg a lassan divathullámait meglovagló, örökelegáns dió. Elmaradhatatlanok a vászonnal kombinált fekete üvegcsillárok és a francia tányérosszékek legújabb reinkarnációi.
Egyik oldalon a tányérok és egyéb edények a tálaláshoz...
Másik oldalon az előkészítés terepe külön mosogatóval, egy úgymond feketemosogatóval. Ha úgy van kedvünk, teakonyhaként üzemeltethetjük... nem semmi! (Annyira új, hogy nincs is még fenn a honlapjukon)