Kétségtelenül új hulláma van a környezettudatos építkezésnek. Komoly technológiai boom biztosít egyre erősödő alternatívát azoknak, akik akár a gazdasági recesszió súlya okából (vagy épp annak ellenére), akár a környezetvédelmi vészjelzésekre reagálva hajlandóak többet invesztálni azokra a berendezésekre, melyek segítségével az épületük üzemeltetéséhez alapvetően a megújuló energiaforrásokra hagyatkozhatnak.
Egyre többeknek jelenti megfontolás tárgyát a "sziget üzemmód", ami lehetővé teszi, hogy a közmű infrastruktúrától távoli tanyavilágban is üzemeltetni tudják elképzeléseik épületét. Minap hallottam, hogy a Nap egy napi felénk sugárzott energiaadagja egy évre elég lenne a Föld lakói számára, - ha megfelelően lenne elosztva, és tárolni lehetne. Rengeteg innováció, új technika próbál piacot találni, de a legtöbb még vagy elérhetetlenül drága, ezért nagyjából akkorra térülne meg, mire épp főelemcserére érett, vagy inkompatibilis a már működő rendszerekkel, és iszonyú bonyolult a szabályozása, ezért a gazdaságossága kétséges. Mégis lassan minden tervezési feladatot úgy kezdünk az utóbbi időben, hogy a funkció-, és tömegvázlatok után közvetlenül egy energetikai vizsgálat történik, ahol a tervezendő épület fal-tető-padló rétegeinek és nyílászáró szerkezeteinek ismeretében kiszámítható az épület hővesztesége. Ez alapján meg lehet határozni a megfelelő hőszigetelés mértékét, javaslatot lehet tenni a nyílások méreteire, hőszigetelő értékük javítására. Kiderül, hogy a fűtési igényen túl kell-e hűteni az épületet, és hogy az igényelt energiához hogyan célszerű hozzájutni. És ez bizony helyspecifikus is, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy merre lejt a telkünk, honnan fúj a szél...
Nem célom, hogy az összes lehetőséget felsorakoztassam, mégis azt gondolom, hogy az alapelveket érdemes tudni egy energiatudatos épülettel kapcsolatban.
- Az első szempont a hőszigetelés, vastagon az egész ház körül.
- A következő a megfelelő árnyékolás. Eleink jól tudták, hogy a tornác mire való. Akkor érünk el egy a déli, dél-nyugati oldalt takaró előtetővel jó eredményt, ha a téli lapos napsütés a szobánk belső sarkáig elér, a nyári meredek pedig épphogy a homlokzati lábazatot súrolja.
- Aztán jön a megfelelő energiaforrás kérdése, valamint a fűtő(hűtő)közeg kiválasztása
- Dönteni kell még arról is, hogy mit kezdünk a hulladékenergiával, ugyanis jó ha tudjuk, hogy a szellőztetéssel sokkal több suhan ki, mint gondolnánk...
Van stílusa egy passzív háznak? Persze, a szigorúan vett geometria alapján a gömb a legoptimálisabb forma egy passzív épületre, mivel a térfogatához képest a legkisebb a felülete. Dehát ebből mégsem indulhatunk ki, később majd még visszatérek rá... addig is nézzük, hogyan indult nálunk egy passzív ház tervezésének története:
